Szóbeli erőszak, 

Megfélemlítés,
elszigetelés,
mozgásszabadság korlátozása, 
anyagi- testi erőszak, 
szexuális erőszak 

Tavaly 1148-an menekültek el ezek miatt otthonukból. 

 
Van, akit eszméletlenre ver a férje, vagy folyamatosan megalázza, őket olyan házba menekítik, amelynek elérhetősége államtitok.
 
A társadalom azonban még mindig tabuként kezeli a családon belüli erőszakot, amelynek egyre több gyermek esik áldozatául.

A telefon megcsörren, egy hang azt mondja, szálljon fel a buszra, menjen öt megállót. A nő ezt megteszi, a telefon pedig ismét megcsörren.

Az utasítás szerint két utcát kell egyenesen menni, majd befordulni jobbra a sarkon, és 500 méter múlva balra talál egy házat. Oda kell bemennie. 

A hívott fél nem tudja a pontos címet, nem tudja, kivel beszél, milyen számról hívják, de megteszi, amit kérnek tőle. 

Ez nem egy krimi részlete, a bántalmazott nők így tudnak elmenekülni agresszív férjeik elől.

 

Hazánkban ugyanis 2006-óta működnek úgynevezett Shelter-házak, melynek munkatársai a családon belüli erőszak áldozatait menekítik és látják el.
 

Nem anyaotthonok, családsegítő szolgálatok, csupán rövid ideig tartozódhatnak ott az odamenekülők. 

Államtitok, hogy ezek a házak hol vannak, a bántalmazottakkal is egy titoktartási szerződést kötnek.

 
A lelkileg vagy fizikailag bántalmazott nőket a krízisvonal irányítja el egy Shelter-házba, a telefonba címet sem mondanak, instrukciókat adnak, mikor hova és merre menjenek. 

Az országban jelenleg 11 ilyen intézmény működik, a családon belüli erőszak áldozatainak a nap 24 órájában nyújtanak segítséget.

 

Az egyik asszonyt, aki a titkos házban kapott menedéket, nem fizikai, hanem lelki terror alatt tartotta férje, egyik percről a másikra kellett elmenekülnie az otthonából, ruháit, igazolványait, gyermekei játékait sem tudta magával vinni. 

"A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ország egyik végéből a másikba érdemes menekíteni a bántalmazottakat, hogy még véletlenül se találjanak rájuk" - mondta a Hírszerzőnek a Szociális Minisztérium főosztályvezető-helyettese.

 

Ádámné Dunai Irén szerint ugyanakkor ha ritkán is, de előfordul, hogy a férjek rátalálnak a helyekre. Mint mondta, akadt olyan is, hogy a rendőr nyomozta ki, de az ott lakó nők is kifecseghetik.  





Ez nem a zárt ajtó mögött lévőkre tartozik.???

Verbális agresszió, megfélemlítés, elszigetelés, mozgásszabadság korlátozása, anyagi ellehetetlenítés, fizikai bántalmazás, szexuális abúzus - ezek a családon belüli erőszak fajtái. Sok nő nem képes arra, hogy az első pofon után otthagyja párját, azt gondolja ez csak egy egyszeri eset, attól még megvan a szerelem.

 

A pofon azonban egy idő után gyakoribb lesz, jön a rendszeres verés, a megaláztatás, a szóbeli terror, az ételmegvonás vagy a szekrénybe zárás. 

Könnyű ítéletet mondani ezen asszonyok felett, de a bántalmazott nők nagy része elveszíti személyiségét. 

"Ez a biztos rossz. Rossz, de legalább egy megszokott rossz. Nehéz feladni, és belevágni egy új életbe, nagy erő kell hozzá.

Ráadásul ezek a nők elveszítik addigra személyiségüket, maguk is elhiszik, hogy ők a felelősök" - véli Urbán Erika, a Sorsunk és Jövőnk Alapítvány kuratóriumi elnöke. 
 
Nem magánügy a családon belüli erőszak! 

Nem is olyan régen az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonközpontban a vonal végén egy síri, színtelen, élettelen hanggal találkozott.


  


(Fotó: Járdány Bence)

 Kiderült, nem a betelefonálót bántalmazták, hanem lányát veri folyamatosan a párja.


 

Többször előfordult, hogy eszméletlenre verte, két éve látleletet is vettek a kórházban, ám azt a nők többsége félelemből, vagy mert maga is úgy véli, felelős a történtekért, összetépi vagy otthagyja.

A nőt a férje gyakran nemcsak veri, hanem megalázza, bezárja a lakásba, elveszi a mobiltelefonját, elszigeteli a külvilágtól, hogy még csak véletlenül se tudja elmondani senkinek, mi történik az ajtók mögött.

 Az anyuka legfőbb problémája, hogy nem tudja rávenni gyermekét a menekülésre, mert azt mondja, "én tehetek arról, hogy megver a férfi". Természetessé vált számára ez az élet. 

Urbán Erika szerint könnyű azt mondani, hogy a nő tehet arról, ha ezt hagyja. De ha a férfi kialakítja a függést, ha azt mondja, "nélkülem úgysem vagy senki", vagy "ha elhagysz, elveszem a gyerekeidet", akkor az ellen nehéz tenni.

 

A társadalomban máig élnek azok a mítoszok, hogy nem is történt semmi, csak veszekedtek, ez magánügy, az asszony találta ki, hogy megszerezze a férje vagyonát, vagy hogy ilyen csak a szegényekkel történik. 

Utóbbira cáfolt rá Póda Erzsébet szlovákiai újságíró, aki egyik cikkében egy vállalatvezetőről írt, aki bár sikeres volt szakmájában, otthon lelki terror alatt tartotta a férje.
A külvilág számára maguk voltak az álompár, ám otthon, a zárt ajtók mögött egészen más életet éltek. Nem verte, de folyamatosan sakkban tartotta. 

 

Akad olyan nő is,

akit férje bezár a szekrénybe,

amíg ő nincs otthon. 

Félelem, megaláztatás, 
vér!

Tavaly több mint 56 ezren telefonáltak Országos Kríziskezelő és Információs Telefonközpontba. Munkatársaik, ha kell, néhány órán belül el tudják helyezni a bántalmazottakat.
 

2009-ben összesen 1148-an menekültek otthonukból krízisközpontba, amelyek 100 százalékos kihasználtsággal működnek. Tavaly fordult elő először, hogy 24 esetben nem tudtak azonnal férőhelyet biztosítani. 

Évről évre folyamatosan nő a bántalmazott gyermekek száma is, de 2009-ben 11 egyedülálló férfi és három kisgyermekes apa is krízisotthonban kért védelmet.
 

"Kevés férfi fordul segítségért, mert a nőkhöz képest ők még jobban szégyellik a bántalmazást. A férfiakat legtöbbször idősebb gyermekük, rokonuk, de sok esetben a nagyszülők bántalmazzák" - mondta Urbán Erika.

 
Egy apa azért kért segítséget izomsorvadásos kisebbik gyermekével együtt, mert idősebb fia folyamatosan terrorizálta, verte őket. Az anya évekkel ezelőtt meghalt, a beteg gyerekre több időt szántak a rokonok, az idősebb fiú pedig agresszívvá vált. 

Ezek a krízisközpontok 30-60 napra biztosítanak ellátást a családon belüli erőszak áldozatainak, egy részük rokonokhoz megy, de másfél évig családi átmeneti otthonokban is helyet kaphatnak. 

A magyar rendszer egyik különlegessége, hogy azok, akiknek munkahelyük, életcéljuk és megtakarításuk van, öt évre kaphatnak egy bérlakást, ahol a segítség mellett új életet kezdhetnek.

Ám az áldozatok igen magas százaléka tér vissza bántalmazójához. Ha ez történik, akkor minden esetben menekülési és biztonsági terv készül számára, melyben megpróbálják felkészíteni egy következő lehetséges bántalmazás elkerülésére. "Kidolgozzuk, hogy hova menekülhet, hogyan telefonálhat, kihez fordulhat azonnal" - magyarázza a minisztériumi szakértő. Ha gyerekkel együtt tér vissza, akkor értesítik a gyermekjóléti szolgálatot is az esetről. 

A tervek és a folyamatos ellenőrzés ellenére az erőszak áldozatainak 20-30 százaléka újból menekülni kényszerül és ismételten felkeresi a krízisközpontokat. 



FENTIEK MIATT SZÜKSÉGES 
A
"CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK"
 MINŐSÍTETT TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁSÁNAK
KODIFIKÁLÁSA!


Szathmáry Olga szerk.
(Sokan nem ismerik fenti fogalom tartalmi jegyeit, hogy mi mit jelent és hogyan valósul meg! Milyen magatartásformákat jelentenek fenti tényálláselemek! Talán ezen ismeretek bírtokában nagyobb empátiával fordulnak azok felé, aikkel ez megtörtént, vagy be fog következni! Rajtunk is múlik, hogy ne legyen úrrá környezetünkön a közöny!

Senki sem tudhatja, mikor kerül hasoló helyzetbe...

s amikor már érzékeli beleesett a nehéz gödörbe,

ahonnan segítséggel lehet kijutni!
Forrás: "Hírszerző"