Schmitt Pál: A "közös bölcsességre" támaszkodik a Fidesz

A Fidesz a "közös bölcsességre" támaszkodva alkotja meg programját az európai parlamenti választásra - vázolta Schmitt Pál nyitóbeszédében. Szakkonferenciákat rendezünk különböző témák mentén, majd május elején nyilvánosságra kerül a párt programja - fejtette ki. Emlékeztetett: így volt ez 2004-ben is. Az azóta eltelt négy és fél év alapján joggal mondhatjuk, hogy Magyarország többre képes - indokolta a szlogent a néppárti politikus.

Schmitt Pál ismertette azokat a témákat, amelyekből a Fidesz szakkonferenciákat rendez. Ezek a következők: növekedés (elsősorban gazdaságpolitika), a felelősség (energia, kutatásfejlesztés, környezetvédelem), a vidék (agrárpolitika és mezőgazdaság), a felzárkózás (uniós források, regionális fejlesztések) és az összetartozás (nemzetpolitika, demográfia és egyéb kérdések).

Amíg beszélek is romlik a forint, és elbocsátásokra kerül a sor, így nem véletlen, hogy a növekedés (gazdaságpolitika) az első szakkonferencia témája - jegyezte meg a magyar néppárti delegáció vezetője.

Matolcsy György: Miért a növekedés a megoldás?

Hibásan próbálta a gazdasági problémákat orvosolni a kormány és félrekezelte a válságot - kezdte előadását az Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere. Magyarországon beruházás-központú válságkezelésre van szükség, ugyanakkor politikai fordulat nélkül, új kormány nélkül nem lehet gazdaságpolitikai fordulat - jelentette ki Matolcsy.

A jelenlegi gazdaságpolitikát összegezve elmondta: egy kormányzó, vagy kormányozni készülő politikai elit feladata, hogy hallgasson a polgáraira, hallgasson a szakértőire. Azt kell mondanunk - fogalmazott -, hogy mindenkinek a tanácsát félresöpörték.

A szakpolitikus szerint teljes körű, radikális adócsökkentésre, adó- és járulékreformra van szükség, valamint át kell rendezni az uniós forrásokat, úgy, hogy több pénzt fordítsanak a gazdaságfejlesztésre, és emelkedjen a hazai kis- és közepes vállalkozások támogatása. Emellett szerinte szükség lenne egy új, dinamikus növekedést generáló high-tech iparra, amely a megújuló energia lehetne.

Matolcsy ugyanakkor rámutatott arra is, hitelességre és bizalomra is szükség van, ezért politikai fordulat nélkül, új kormány nélkül nem lesz gazdaságpolitikai fordulat.

Szapáry György: Az euró bevezetése kötelesség Magyarországon

Szapáry György a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke előadása elején leszögezte: Magyarországnak kötelessége bevezetni az eurót és azt a lehető leggyorsabban kell véghezvinni, ám ehhez széles gazdasági, politikai és társadalmi támogatásra van szükség.

Rövid történeti bevezetőn keresztül mutatta be az euró történetét, valamin aztt, az emberiség történelmében a közös pénz mindig is az egyik legrégibb törekvések közé tartozott. Nagy érték - mondta -, ha egy gazdasági területen egy pénzzel lehet fizetni, hozzátéve, hogy akik megálmodták annak idején az Európai Uniót, már azok is rögtön egy majdani közös pénzzel képzelték el azt.

Az euró bevezetésének politikai dimenzióiról beszélve elmondta azt is, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne tartozzunk a "mag" országokhoz. Megfogalmazása szerint a szlovák gazdasági lekörözés ékes bizonyítéka Magyarország gazdasági lemaradásának. A példaként az eurót bevezető Szlovákiát említve hangsúlyozta: ott már 2008-ban is stabil volt a korona árfolyama, szemben a forinttal, a lengyel zlotyval, vagy a román lejjel, mivel az említett valuták árfolyama egyrészt leértékelődött, másrészt erősen ingadozik.

Szapáry nem nevezett meg céldátumot az euró bevezetésére, de véleménye szerint akkor érdemes dátumot megnevezni, amikor a gazdaság már jó úton halad a maastrichti kritériumok teljesítése felé.

Őry Csaba: "Növekedés, növekedés, növekedés"

Őry Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában arról beszélt, hogy csak foglalkoztatáspolitikával új munkahelyeket létrehozni nem lehet, ehhez szerinte markáns gazdaságpolitikára van szükség, ám a kormány ilyennel jelenleg nem rendelkezik.

Új gazdaságpolitika, a vállalkozások és a lakosság megsarcolása helyett támogatáscentrikus politika, vállalkozásélénkítés, kevesebb elvonás, célzott pénzügyi ösztönzők, valamint "növekedés, növekedés és növekedés" - sorolta a politikus, mi az, ami ma hiányzik a kormányzat kelléktárából és a magyar gazdaságból.

"Olyan gazdaságpolitikát kell folyatatni, ahol a gazdaság maga fogja létrehozni az új munkahelyeket. Ezt megfelelő politikával az államnak terelnie, segítenie kell" - mutatott rá a fideszes foglalkoztatáspolitikus a munkahelyteremtés és gazdasági növekedés összefüggéseiről szólva.

Csaba László: A foglalkoztatási arány növelése prioritás

Szembe kell nézni a jelenlegi gazdasági helyzettel, és azzal is, nem megoldhatatlan - fogalmazott előadásában Csaba László közgazdász.

A gazdasági szakember a részletekről szólva kifejtette: a gazdasági növekedés lelassult, de nem negyed éve történt ez meg, hanem már évekkel ezelőtt. Mint mondta, közel négy éve stagnál a magyar gazdaság. Csaba László szerint kizárólag személyi változások nem oldják meg a problémát, ugyanis szervezeti változásokra is szükség van, mely hosszabb idő alatt hoz eredményt.

A közgazdász rámutatott arra is, Magyarországnak jelenleg is van növekedési potenciálja, egyszerűen csak mozgásba kell hozni. Mindehhez elsősorban a bizalom helyreállítására van szükség - fűzte hozzá. Kitért arra is, a gazdasági válság hatására beindított nagymértékű állami beruházások nem feltétlenül indítják be a gazdaságot, ám az inflációt mindenképpen megnövelhetik.

A kormány ígéreteire emlékeztetve Csaba László úgy fogalmazott: az ígért egymillió munkahely helyett mínusz 250-nél járunk, ezért a magyar társadalom legfontosabb kihívása a foglalkoztatási arány növelése lesz.

Bienerth Gusztáv: "Magyarország ennél többre képes"

A versenyképesség évek óta történő romlásának világos bizonyítékai vannak és ugyan "fájó", de a nagybefektetői környezetben mára Magyarországot "leírták" - hangsúlyozta Bienerth Gusztáv, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke.

Az európai uniós csatlakozásra utalva Bienerth azt mondta, hogy bár úgy hittük akkor, hogy "révbe értünk", mégsem éltünk az eséllyel, hanem ellenkezőleg: "súlyosan csalódnunk kellett".

Mint elmondta, munkája során naponta szembesül olyan döntésekkel, hogy komoly befektetések és fejlesztések nem Magyarországot, hanem a régió más országait választják, a nálunk keletkezett profitot pedig szintén más térségbeli államokban fektetik be.

Bienerth szerint önmagáért beszél az a tény, hogy az ország azért, hogy a korábban felvett hitelek kamatait törleszteni tudja, újabb hiteleket kénytelen felvenni.

"Romló világgazdasági környezetben, romló versenyképességi helyzetben, egy leszakadó, nem konvergáló, hanem divergáló helyzet van" - hangsúlyozta a szakember, aki szerint "ennél Magyarország többre képes".

Bienerth Gusztáv úgy vélte, hogy a válságos helyzetből a kiutat a felelős és fenntartható gazdaságpolitika, az államháztartási reform, a szolgáltató egészségügy és a versenyképességet növelő adóreform jelenti.

Martonyi János: Szemben haladunk Európával

Martonyi János, a Szabad Európa Központ elnöke zárszavában az európai Bizottság jelentését idézve elmondta, Magyarország lisszaboni programja nem tükrözi az ország közép- és hosszú távú stratégiáját, és hazánk a legrosszabban teljesítő állam a térségben.

"Nincs világos jövőképünk, ám ez a kisebbik baj" - figyelmeztetett a polgári-kormány külügyminisztere, rámutatva: szemben haladunk Európával. Mint folytatta, az elmúlt időszak adópolitikája folyamatosan rontotta hazánk versenyhelyzetét. Az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere szerint az uniós források átrendezésével több pénzt kell fordítani gazdaságfejlesztésre és a hazai kis- és közepes vállalkozások támogatására.

A fideszes politikus a foglalkoztatottság állapotáról szólva kifejtette: a munkanélküliségi ráta nemsokára eléri a 9 százalékot, és egy éven belül 10 százalék felett lehet. Martonyi János a világgazdaság hatásairól is beszélt. Mint fogalmazott, amennyiben Magyarországon is euró lett volna a fizetőeszköz, akkor teljesen más pozícióból vártuk volna a krízist. Nem lennének devizahiteleink, és az alapkamat 9,5 százalék helyett 2 százalék lett volna. Politikai változás és új kormány nélkül nem lesz gazdaságpolitikai fordulat - zárta gondolatait.